A VR-technológia szerepe a sebkezelésben és az oktatásban

A sebellátási képzés alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy az egészségügyi szakemberek képesek legyenek pontosan azonosítani, diagnosztizálni és kezelni a sebeket, biztonságos és hatékony ellátást nyújtva a betegeknek. A nyüzsgő klinikai környezetben dolgozó egészségügyi szakembereknek azonban gondot okozhat a képzésen való részvétel, főként logisztikai és időbeosztási okokból. Az is nagy kihívás, hogy olyan képzést tudjunk biztosítani, amelynek gyakorlati haszna van a valós gyakorlati helyzetekben – anélkül, hogy kockázatnak tennénk ki a betegeket.

A virtuális valóságban (VR) és a kiterjesztett valóságban (AR) zajló képzést már alkalmazzák néhány éve az egészségügyben, például a sebészet területén. A VR sebészetben való alkalmazását áttekintő tanulmány (Nassar et al, 2021) arra a következtetésre jutott, hogy a technikák elsajátítását és a készségfejlesztést át kell helyezni a műtőből egy szimulátorra, mivel a VR sikeresen biztosította a képzés és a kifinomult készségek ellenőrzésének biztonságos módját a nagyfokú szakmai jártasság és önálló munkavégzésre való képesség eléréséig. A tanulmány azt találta, hogy a VR elsődleges előnye más szimulációs modalitásokkal szemben a beépített automatikus visszajelzés, amely elősegíti a tudatos gyakorlást, ezáltal megoldást jelent a rendelkezésre álló munkatársak korlátozott számára is (Nasser et al, 2021). Egy korai tanulmány (Seymour et al, 2002) szintén azt találta, hogy a VR használata adott célkitűzések eléréséhez műtéti szimuláció során a sebész rezidensek körében jelentősen javította a teljesítményüket a tényleges műtéti eljárások során.

A sebellátásban a VR-alapú képzés biztonságos és hatékony módot kínál az egészségügyi szakemberek oktatására oly módon, amely a valós gyakorlatban is alkalmazható anélkül, hogy veszélyeztetné a betegeket. A VR-technológia használata ezenfelül rugalmasabb képzési formát is nyújt az elfoglalt egészségügyi szakemberek számára (Ousey et al, 2018). A HARTMANN VR-alapú sebkezelési képzési programja új megközelítést vezet be a sebellátással kapcsolatos képzés világába, VR-szimuláció használatával biztosítva az egészségügyi szakembereknek elmélyültebb, interaktív és intuitív tanulási élményt.

A VR-alapú eszközökkel ráadásul alkalmazható egyfajta „ellenőrzőlista stílusú” felmérési mód, amellyel objektívan mérhető a szakmai jártasság, így az eredményeket nem torzítja az emberi elfogultság; ily módon a VR-alapú képzési eszközök pontosabb képet nyújtanak arról, hogy mit végez helyesen az egészségügyi szakember, és mely területeken kell még fejlődnie (Blumsteint, 2019).

A VR – virtuális valóság – a háromdimenziós kép vagy környezet számítógép által létrehozott szimulációja, amellyel a felhasználó valóságos érzetet keltő interakcióba léphet speciális elektronikus eszközök – például beépített képernyővel rendelkező sisak vagy szenzorokkal ellátott kesztyű – segítségével. A napjainkban rendelkezésre álló VR-headsetekkel valóban magával ragadó virtuális élményben lehet részünk először a történelem folyamán (Ousey et al, 2018). Ezeket a technológiákat most az orvosi képzéshez igazítják, hogy növeljék az interaktivitást, a bevonódás mértékét és a biztonságot az orvosi képzés során (Herur-Raman, 2021).

A VR-technológia fejlődése mostanra lehetővé tette a készségek elsajátításához és gyakorlati alkalmazásához szükséges képzés biztosítását többek között a műtéti eljárások terén (Nassar et al, 2021). Egy randomizált vizsgálatban kimutatták, hogy a VR-alapú képzési programok hatékonyabb módjai az ortopédsebészeti technikák elsajátításának, mint a passzív tanulási eszközök (Blumstein et al, 2020).

A 20 résztvevőt véletlenszerűen beosztották VR-alapú és hagyományos képzési csoportokba. Mind a 20 résztvevő elvégezte a vizsgálat első fázisát, és 17-en végezték el a második fázist. Az értékelés során az összesített pontszámok szignifikánsan magasabbak voltak a VR-csoportban, mint a hagyományos képzési csoportban (17,5 és 7,5, p<0,001), ideértve az egyes kategóriák különálló pontszámát is. A helyesen elvégzett lépések aránya szignifikánsan magasabb volt a VR-csoportban a hagyományos képzési csoporthoz képest (63% és 25%, p<0,002). A vizsgálat első és második fázisa közötti átlagos javulás magasabb volt a VR-csoportban a hagyományos képzési csoporthoz képest a globális értékelőskála mind az öt kategóriájában, és szignifikánsan magasabb volt az eszközök ismeretét tekintve (50% és 11%, p<0,01). A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a VR-alapú képzés a sebészeti területen hatékonyabb, mint a tanulás hagyományos formája.

A VR szintén hasznos eszköznek tűnik a laparoszkópia során használatos sebészeti készségek elsajátításához. Az eredmények azt mutatják, hogy a VR-alapú tanulás nagymértékben javíthatja az orvostanhallgatók teljesítményét, és alacsonyabb kognitív terhelés mellett teszi lehetővé a résztvevők számára a folyamatokkal kapcsolatos tapasztalatszerzést (Yu et al, 2022).

A sebellátás területén a VR rendkívül biztonságos képzési módszert nyújthat a klinikai gyakorlat területén, valósághű helyzeteket és sebeket használva fel a betegbiztonság veszélyeztetése nélkül. A VR-alapú képzés ezenfelül minimalizálhatja a szükséges erőforrásokat mind az egészségügyi szakemberek, mind az osztályok és intézmények számára – pl. a klinikus időráfordítása, magas költségek, beteg(ek) jelenlétének szükségessége – amelyekre általában szükség van a hagyományos klinikai gyakorlati képzés során.

A VR-technológia a „valódi” sebellátás fontos eleme is lehet, mivel hatékonyancsökkenthető vele a betegek fájdalomérzete és a fájdalom észlelt intenzitása a sebellátássorán, ezáltal csökkentve a sebkötözéssel kapcsolatos fájdalom farmakológiai csillapításánakszükségességét (He et al, 2022).



Emellett kimutatták, hogy az oktatás „játékosítása” (gamification, vagyis olyan elemekbevezetése, amelyekkel a felhasználó „nyerhet” az egyes feladatok során, és észrevehetőmértékben fejlesztheti a képességeit) – ami megvalósítható a virtuális valóságban –,alkalmas a tanulók bevonódásának fokozására, ezáltal fejleszti a készségeiket ésoptimalizálja számukra a tanulási folyamatot (Smiderle et al, 2020). A VR egyedi ésemlékezetes képzési élményt képes nyújtani, ami hatékonyabb tanulást tesz lehetővé.

• Elősegíti a valósághű képzést anélkül, hogy valódi betegeket kellene bevonni vagy kockázatnak kitenni.
• Lehetővé teszi a klinikusok számára, hogy merész döntéseket hozzanak egy kockázatmentes környezetben, ezáltal úgy tanulhatnak a hibáikból, hogy közben nem ártanak a betegeknek.
• Minimalizálja a szokásos klinikai gyakorlati oktatásban használt egészségügyi erőforrások (idő, magas költségek, a klinikán való jelenlét) szükségességét.
• Hasznos és emlékezetes képzési élményt nyújt.
• Objektív és részletes képet ad arról, hogy mit végez helyesen az egészségügyi szakember, és mely területeken van még szükség fejlődésre.

Ebben a sebellátási képzésben a VR-élmény elősegíti a tanulást, a felidézést, valamint fokozottabb elégedettségérzést és örömöt okoz (ami tovább növeli a tanuló motivációját) azáltal, hogy a képzés teljesítéséhez mindannyian sikeresen elérik a sebzáródást.

• „A VR-szimulációs forgatókönyvek lenyűgöző módszere arra ösztönzi az embert, hogy úgy gondolkodjon, ahogy valós klinikai körülmények között tenné” (sebész, Chile)
• „A jelenlegi jogi előírások mellett nehezen hozzáférhetők az adott típusú sebekkel rendelkező betegek, ez a VR-technológia viszont elősegíti a klinikai protokoll minden lépésének elsajátítását” (sebkezelő ápoló, EU)
• „Annyi klinikai helyzetet szimulálhatunk, amennyire csak szükségünk van: nagyon hasznos és emlékezetes élmény” (főnővér, Egyesült Arab Emírségek)
• „Kiváló tanulási módszer az általános ellátásban dolgozók (orvosok és ápolók) számára, akiknek a képzését gyakran nehéz megoldani, a VR-ral pedig izgalmas a feladatok újbóli és újbóli megismétlése, így az ember nem felejti el a tanultakat, mert ténylegesen el is végzi őket...” (sebész, Lengyelország)
• „12 éve használom a VR technológiát a sebészeti oktatáshoz, de ez az első alkalom hogy a sebellátás területén láttam alkalmazni. Nagyszerű ötlet, hiszen az ápolóknak szükségük van ilyen képzésre, és így a tanulást akár a kórház könyvtárában is meg lehet szervezni és közben mégis gyakorlati tapasztalatra tesznek szert, valódi klinikai esetekkel – ez maga a jövő!” (sebész, Omán)

A VR-alapú képzési modulok kiegészítő elemként jelennek meg a HARTMANN által azegészségügyi szakembereknek már korábban is kínált sebkezelési képzési programokszemináriumai, konferenciái és workshopjai mellett. A VR-modulokkal lehetőség nyílik távoli,együttműködésen alapuló tanulásra, ami egyaránt gazdagítja az egészségügyi szakemberekönálló, peer-to-peer és csoportos tanulási élményét a sebellátás terén. A képzés formátumaösztönzi a tanulótársakkal való interakciót, és új együttműködési lehetőségeket biztosít aziparági szereplők és az egészségügyi szakemberek között.

A technológia korszerű és könnyen használható, csupán egy headsetre és kontrollerekre van szükség hozzá. A VR-alapú képzés forgatókönyvei lehetővé teszik az egészségügyi szakemberek számára a beteg kórtörténetének értékelését, a sebtípus vizsgálatát és diagnosztizálását, valamint az adott gyógyulási fázishoz megfelelő terápiás megoldásnak tekintett kötszerek kiválasztását. A helyzetértékelésre, klinikai mérlegelésre és döntéshozásra fókuszáló VR-alapú képzés tehát úgy van kialakítva, hogy tükrözze a való világ gyakorlatát. A klinikai mérlegelési és döntéshozási készségek fejlődnek, a felhasználó kézmozdulatait és a kötszerek alkalmazása során elkövetett esetleges hibáit pedig korrigálja a rendszer. A képzés segítségével a felhasználók könnyebben és helyesen azonosíthatják a konkrét sebtípusokat nagyobb pontosság és magabiztosság mellett, és kiválaszthatják az adott sebeknek megfelelő kezelési lehetőségeket.

A VR-technológia mostanra hatékony eszközzé vált az egészségügyi képzések terén, mivel lehetővé teszi a nagyobb mértékű interaktivitást, a klinikai eljárások gyakorlását és a kapcsolódó készségek finomítását (Herur-Raman, 2021). A HARTMANN VR-alapú képzési programja az első, amely háromdimenziós élményt és valósághű klinikai tapasztalatot nyújtó szimulációt biztosít a sebkezelés terén, ezáltal hatékony oktatási eszközként egészíti ki a meglévő hagyományos vagy korszerűbb digitális oktatási formákat és képzési terveket. A VR-technológia kockázatmentes környezetet teremt a tanuláshoz, és lehetőséget nyújt az „ellenőrzőlista-stílusú” felméréshez, így részletes képet kaphatunk arról, mit tesz helyesen az egészségügyi szakember, és mely területeken van még szükség fejlődésre (Blumstein, 2019).

Az egészségügyi szakemberek oktatásának ez az úttörő új megközelítése fejleszti a klinikusok készségeit, növeli az önbizalmukat, és összességében pozitívabb kezelési élményt és jobb eredményeket biztosít a betegek számára. Az egészségügyi szakembereket segíti abban, hogy a beteg kórtörténete és a leírt tünetek alapján felmérjék, azonosítsák, diagnosztizálják és kezeljék a sebeket, kiválasszák a kezelési lehetőségeket, és nyomon kövessék az eredményeket.

Tomasz Banasiewicz, MD, PhD, sebészprofesszor, általános és endokrinológiai sebészeti, valamint gasztroenteorológiai onkológiai osztály, Szpital Kliniczny im. Heliodora Święcickiego Uniwersytetu Medycznego w Poznaniu kórház, Poznań, Lengyelország

Ibrahim El-Nogoomi, MS, MD, PhD, FRCS, osztályvezető főorvos, általános sebészeti osztály, Kuwait Hospital Sharjah, Egyesült Arab Emírségek

Terry Swanson, NPWM, MHSc,FMACNP, a Wounds Australia tudományos munkatársa (társelnök), Wound Education Research Consultancy, az International Wound Infection Institute alelnöke

Blumstein G (2019) Research: How virtual reality can help train surgeons. Harvard Business Review. Online elérhető itt: (felkeresés dátuma: 2022.04.06.)

Blumstein G, Zukotynski B, Cevallos N et al (2020) Randomized trial of a virtual reality tool to teach surgical technique for tibial shaft fracture intramedullary nailing. J Surg Educ 77(4): 969-77

He ZH, Yang HM, Dela Rosa RD, De Ala MB (2022) The effects of virtual reality technology on reducing pain in wound care: A meta-analysis and systematic review. Int Wound J 10: 1111

Herur-Raman A, Almeida ND, Greenleaf W et al (2021) Next-generation simulation—Integrating extended reality technology into medical education. Front Virtual Real 2: 693399

Nassar AK, Al-Manaseer F, Knowlton LM, Tuma F (2021) Virtual reality (VR) as a simulation modality for technical skills acquisition. Annals of Medicine and Surgery 71: 102945

Ousey K, Langley J, Waugh P (2018) Virtual and augmented reality: enhancing nurses’ wound care management skills. Wounds UK 14(2): 8-10

Seymour NE, Gallagher AG, Roman SA et al (2002) Virtual reality improves operating room performance: results of a randomized, double-blinded study. Annals of Surgery 236(4): 458-64

Smiderle R, Rigo SJ, Marques LB et al (2020) The impact of gamification on students’ learning, engagement and behavior based on their personality traits. Smart Learning Environments 7: 3

Yu P, Pan J, Wang Z et al (2022) Quantitative influence and performance analysis of virtual reality laparoscopic surgical training system. BMC Med Educ 22: 92